2021 márciusában érdekes tanulmány készült a zajról és annak egészségre gyakorolt hatásáról. A tanulmány célja az volt, hogy támogassa az Európai Bizottságot olyan zajcsökkentő intézkedések meghatározásában, amelyek a közlekedésből származó környezeti zaj okozta egészségügyi terhek 20-50%-os csökkentését eredményezhetik.
A közúti, vasúti és légi közlekedésből származó zajnak való kitettség jelentős egészségügyi terhet jelent, a légszennyezés után a második helyen áll: az EU-ban körülbelül minden ötödik ember ki van téve magas zajszintnek, ami negatív egészségügyi hatásokkal jár. A közúti közlekedésnek van messze a legnagyobb hatása. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a hatások közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, a gyermekek kognitív károsodása, alvászavarok és rosszkedv.
A közlekedés és az urbanizáció további növekedésével párhuzamosan szakpolitikákra van szükség e hatások csökkentésére. Az uniós szakpolitikai keretben erre számos eszköz áll rendelkezésre, például a környezeti zajról szóló irányelv, az új közúti és vasúti járművek zajhatárértékeire vonatkozó jogszabályok, a légi járművek üzemeltetési szabályai, valamint a zöld megállapodás, amely a zajra és a kibocsátásra egyaránt kiterjed.
A projekt keretében adatokat gyűjtöttek és elemeztek az END által meghatározott földrajzi területekről a következőkre vonatkozóan
- utak és vasutak a 100 000 lakosnál nagyobb agglomerációkban;
- évente több mint 3 millió jármű által használt főutak;
- fő vasútvonalak, amelyeken évente több mint 30 000 vonat közlekedik; és
- évi 50 000-nél több járatmozgást biztosító nagy repülőterek.
A hangsúly azokra a helyzetekre helyeződött, amelyekben a hosszú távú zajszintek a közutak esetében 53 dB L-napnál, a vasutak esetében 54 dB L-napnál, a repülőterek esetében pedig 45 dB L-napnál magasabbak voltak. Ezek az expozíciós szintek a WHO 2018-as európai környezeti zajvédelmi iránymutatásaiban meghatározottak.
Közúti zaj
A tagállamok fő megoldásként a zajvédő falakat, a csendes útburkolatot és az utak karbantartását helyezhetik előtérbe. Ezeket általában más erőforrás- és infrastrukturális beavatkozásokkal és mobilitási tervekkel kombinálják, a pénzügyi és technikai erőforrások rendelkezésre állásától függően. Ritkábbak a nyilvános tájékoztatási és figyelemfelkeltő kampányok.
A vasút által keltett zaj
A jelenleg végrehajtott vagy tervezett általános intézkedések közé tartozik a síncsiszolás, a zajvédő falak, a pufferek és a padkák. Innovatív vagy egyedi megoldások, mint például csendesebb támaszok vagy alacsony támaszok, szintén felmerültek, bár ezek nem terjedtek el széles körben, és még nem mindenhol vannak jóváhagyva.
A légiközlekedési zajjal kapcsolatos intézkedések
Az intézkedések mind a vevő, mind a forrás szintjén történnek. Gyakran kombinálják az üzemeltetési korlátozásokat, például a kijárási tilalmat, a büntetési rendszert, a zajmegfigyelést és az infrastruktúra fejlesztését, beleértve a kifutópályák meghosszabbítását a lakóövezetek feletti alacsony repülések megakadályozása érdekében.
Összességében a tanulmány megállapította, hogy a 2030-ig tartó adott időszakban több mint 20 százalékkal lehetne csökkenteni az egészségügyi terhelést, és ez csak a zajcsökkentési megoldások kombinációjával lehetséges, amelyet az EU felülvizsgált és megerősített környezetvédelmi menetrendje, a szakpolitikák, köztük az END-k, a zajforrás-irányelvek (a járművek zajkibocsátásának korlátozása), az európai zöld megállapodás és más, erős környezeti hatással bíró jogalkotási intézkedések ösztönöznek és támogatnak.
Azt is elismerik, hogy a felülvizsgált uniós szakpolitikai keret csak annyira jó, amennyire a tagállamok nemzeti végrehajtási intézkedései. Következésképpen a tagállamokban jelenleg alkalmazott széttagolt megközelítések harmonizálása és a legjobb gyakorlatok terjesztésének előmozdítása érdekében
Bővebben itt: http://noisenewsinternational.net/phenomena_study/