Biztos vagyok benne, hogy mindannyian tapasztaltátok már a Lombard-effektust. Ez a jelenség arra utal, hogy a beszéd szintje növekszik, amikor a beszélő zajos környezetben próbál beszélni. Ez további zajok keletkezéséhez vezet, és valójában a térben lévő zaj általános növekedéséhez.
A hatást 1909-ben fedezte fel Etienne Lombard francia fül-orr-gégész. A Lombard-effektus nem új keletű, már több mint 100 évvel ezelőtt leírták, és mi a Potichnál is igyekszünk a Lombard-effektust professzionális hangszigeteléssel mérsékelni.
A Lombard-effektus szerint, ha a zajszint 1 dB-lel nő, a beszédszint is 0,5 dB-lel emelkedik. Ezért zajos környezetben a beszélők növelik beszédük hangerejét vagy hangmagasságát. Minél több ember van a helyiségben, annál magasabb az általános zajszint, például éttermekben vagy call centerekben.
Egyszerűen fogalmazva, a Lombard-effektus a zaj beszédprodukcióra gyakorolt hatását írja le: amikor egy beszélő zajnak van kitéve, megnöveli beszédének hangerejét, hogy még mindig érthető legyen a zajos környezetben. A válaszadó azonban általában nemcsak a hangerőt, hanem sok esetben a hangszínt is növeli, mivel a magas frekvenciák hatásosabbak a háttérzajjal szemben, mint az alacsony frekvenciák.
Mit eredményez a Lombard-effektus?
- A beszélő alapvető fonetikai frekvenciáinak növelése,
- az energia eltolódása az alacsony frekvenciasávokból a középső vagy magas sávok felé,
- a hang intenzitásának növelése,
- a magánhangzó időtartamának növekedése,
- a tartalmi szavak időtartama a zajban nagyobb mértékben meghosszabbodik, mint a funkciószavaké,
- nagyobb tüdőtérfogatokat használnak,
- nagyobb arcmozgásokkal jár, bár ezek nem olyan hasznosak, mint a hangok változásai.
Helyiségakusztikai mérések hiányában ezek a folyamatosan növekvő zajszintek fáradtsághoz és motiválatlansághoz vezetnek. Ezért nagyon fontos a helyiségek hangszigetelése. Méresse meg szakszerűen a zajszintet. Tanácsot adunk Önnek, hogyan korlátozhatja a kellemetlen Lombard-effektust.