Valószínűleg nem fog meglepődni, amikor elmondjuk, hogy a különböző hangoknak különböző frekvenciái vannak. De mi a különbség a nagyfrekvenciás és a kisfrekvenciás hangok között? Mi a helyzet a középfrekvenciás hangokkal? Ha érdekelnek a különböző frekvenciájú hangok közötti különbségek és azok hatása, olvass tovább.
Mi az, hogy alacsony és magas frekvencia a hanggal kapcsolatban?
Amikor hangról beszélünk, magas és alacsony frekvenciájú hullámokról beszélünk. A hanghullámok a levegőmolekulák mozgása, amelyeket a fülünk hanggá alakít, a frekvencia pedig azt jelöli, hogy ezek a hullámok hány ciklust tesznek meg másodpercenként. A másodpercenkénti ciklusok számát Hertzben (Hz) fejezik ki, a magasabb Hz a magasabb frekvenciájú hangot jelenti. Az alacsony frekvenciájú hangok 500 Hz vagy annál alacsonyabb, míg a magas frekvenciájú hullámok 2000 Hz felettiek.
Az emberi fül körülbelül 20 Hz és 20 000 Hz közötti frekvenciájú hangokat regisztrál, természetesen a hallgatótól függően. A halláskárosodásban szenvedő emberek általában nehezen hallják a magasabb frekvenciasávok hangjait. A beszéd általában 100 és 8 000 Hz közé esik. Az embereknek nehézséget okozhat a beszéd megkülönböztetése, ha az meghaladja a 3 000-4 000 Hz-et.
Általánosságban háromféle hanghullám létezik:
- Alacsony frekvenciájú hullámok – Az alacsony frekvenciájú hanghullámok az emberi fül számára gyakran „mélyebben” hangzanak. Ha a sztereó hangszóró basszusát megnöveli, akkor több alacsony frekvenciájú hangot hoz létre. Ezek azok a „zörgő” hangok, amelyeket érzel és hallasz is.
- Középfrekvenciás hanghullámok – A középfrekvenciás hangok az 500 és 2000 Hz közötti tartományba eső hangok, ahol az emberi beszédet intelligensen azonosítani lehet. Az ebben a tartományban lévő hangok gyakran ónos vagy tinnyes minőségűek.
- Magas frekvenciájú hanghullámok – a magas frekvenciájú hangok 2000 Hz felett kezdődhetnek, bár a hallható hangok igen széles skálája található ebben a régióban. 2000 Hz-en azt mondjuk, hogy a hang „jelenlétet” ad a beszédnek; a beszéd valóságosabbnak és hitelesebbnek hangzik. 10 000 Hz-en olyan hangok hallhatók, mint a cintányérbőgés és a madárcsicsergés.
Alacsony vs. magas frekvenciájú hullámok
Az alacsony, közepes és magas frekvenciájú hangokat könnyen elmagyarázzuk Önnek a zenei hangok példáján keresztül. A hangszerek, például az orgonák, tubák, zongorák és csellók legmélyebb hangjai az 5-70 Hz-es frekvenciatartományban vannak. A középső C a zongora hegedűs hangnemében egy középfrekvenciás hang, közvetlenül 500 Hz felett. A fuvola legmagasabb hangja a magas frekvenciatartomány alsó végén található, körülbelül 2100 Hz-en, míg a normál zongora legmagasabb hangja alig több mint 4000 Hz. Ami a hifit illeti, ha feljebb tekeri a basszust, kiszűri a magas frekvenciájú hangokat, és több alacsony frekvenciájú hangot kap, ha pedig feljebb tekeri a magas hangokat, több magas frekvenciát kap.