„ISO 22955: Az év elején jelent meg az „ISO ISO 9001: Nyitott irodahelyiségek akusztikai minősége” című szabvány. Ez egyértelmű iránymutatásokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy mi jelenti a nyitott irodahelyiségek akusztikai minőségét. A kielégítő akusztikai viszonyokat biztosító nyitott terű irodák kialakítása meglehetősen összetett feladat lehet. Az ISO 22955 több szempontból is csökkenti ezt a bonyolultságot. Az egyik ilyen a helyiségakusztikai tervezés legfontosabb alapelveinek egyértelmű meghatározása. Emiatt az ISO 22955 nagy lehetőségeket rejt magában az akusztikusok és a hangzásért rajongók számára, akik végre egy olyan szabványt kaptak, amelyre hivatkozhatnak, amikor akusztikai tervezési beavatkozásokat írnak elő a nyitott terű irodák számára. Melyek tehát az ISO 22955 akusztikai tervezési alapelvei?
Ebben a bejegyzésben az ISO 22955 szabványból származó, az akusztikai tervezés alapelveit leíró egyszerűsített jegyzeteket mutatjuk be. Ezek közé tartoznak:
- Általános elvek
- Mennyezeti szigetelés
- Falszigetelés
- Padlószigetelés
- Akusztikus képek
- Szobageometria
- Hangmaszkoló rendszerek
Általános elvek:
Az akusztikus helyiségtervezés alapvetően a helyiség felületének hangelnyelő anyagokkal való borítását jelenti a hangvisszaverődések megakadályozása érdekében. Minél több hangot nyel el egy anyag (azaz minél nagyobb a hangelnyelési együtthatója) és minél nagyobb a felülete, annál jobb. Előnyben kell részesíteni a helyiségben lévő hangforrásoknak közvetlenül kitett felületeket.
Mennyezeti szigetelés
A mennyezet a legfontosabb felület a szobában, és a lehető legnagyobb mértékben el kell nyelnie a hangot. A faltól falig terjedő hangelnyelő mennyezetet előnyben részesítik.
Falszigetelés
Egy tipikus nagy alapterületű irodában a falfelület viszonylag kicsi a mennyezeti területhez képest. A fali abszorberek azonban még mindig jó megoldást jelentenek a visszhangidő csökkentésére, ha a nyitott irodát minimalista módon rendezték be. A falakhoz közel elhelyezett munkaállomások visszhangját és hangvisszaverődését is minimalizálják, különösen a nyitott terű irodák sarkaiban. A fali abszorbereket a helyiségben tartózkodók fülmagasságában kell elhelyezni.
Padlószigetelés
Általánosságban elmondható, hogy a nyitott terű irodák padlófelületeinek akusztikai kezelésének hatása nem jelentős, kivéve, ha nagyon speciális megoldásokat, például perforált üregpadlót alkalmaznak. A puha padlóburkolatok csak nagyon mérsékelten járulnak hozzá a magasabb frekvenciatartományok elnyeléséhez. A szőnyegek legfőbb térakusztikai előnye a lépcsők és a bútorok által keltett lépéshangok minimalizálása.
A közlekedőszintes irodaházak tervezése során különös figyelmet kell fordítani a szerkezet hangszigetelő tulajdonságainak elősegítésére.
Akusztikus képek
Az akusztikus képek fokozzák a beszélgetések magánéletét egy nyitott irodában. Ezt úgy érik el, hogy minimalizálják a hang terjedését a távolságban. Az akusztikai paravánok hatása az akusztikai környezet minőségétől függ: minél kevesebb hangvisszaverő felület van jelen, annál nagyobb magánéletet biztosítanak az akusztikai paravánok a beszélgetések során.
Az akusztikai paravánok magasságának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az egyik munkaállomásról a másikra történő beszélgetés közvetlen útját elzárja. Azt is meg kell jegyezni, hogy az íróasztal feletti és alatti akusztikus paravánok nagyobb fokú magánéletet biztosítanak a beszélgetés során.
A hangelnyelés és a hangcsillapítás egyaránt meghatározza az akusztikai árnyékolók hatékonyságát.
Bútor
A bútorok általában nem elégségesek a nyitott irodahelyiségek akusztikai igényeinek kielégítésére. Ehelyett a helyiségek felületének hangelnyelő anyagokkal történő akusztikai kezelését kell előnyben részesíteni.
Szobageometria
A nyitott terű irodákat általában az alapterületükhöz képest viszonylag alacsony belmagasság jellemzi. Ez a méretviszony az akusztikus mennyezettel együtt a hangterjedés minimalizálását szolgálja, és ezért ideális esetben a nagy alapterületű irodahelyiségek tervezésekor meg kell tartani.
Kerülni kell a különösen hosszú és keskeny helyiségek kialakítását, mivel ezek felerősítik a hangterjedést a nagy alapterületű irodákban.
Hangmaszkoló rendszerek (nem normatívak)
A hangmaszkoló rendszerek használata (azaz a háttérzaj szintjének növelése elektronikusan felerősített hangforrásokkal) meglehetősen ellentmondásos. A hangelfedő rendszerek hatékonysága mellett és ellen is vannak bizonyítékok.
Mind a laboratóriumi, mind a helyszíni vizsgálatok azt mutatják, hogy a 45 dB(A) feletti zajszint már most is túl magas. E szint felett a hangmaszkoló rendszerek is kiválthatják a Lombard-effektust.
A természetes hangok előnyösebbnek tűnnek a digitálisan generált zajokkal (fehér, rózsaszín stb.) szemben.